VM hírek

Négymilliárd forint jut baromfi állatjóléti támogatásokra 2011-ben

|

Négymilliárd forintnyi nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők. A rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be.

Korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatóak, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik.

100 millió forintos támogatást kapnak a termeltetők

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 100 millió forintos támogatást nyújt az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget biztosító kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok részére. Újdonság, hogy az idén már azok a termeltetők is igényelhetik a támogatást, akik vágómarha-tartó gazdálkodókkal szerződnek.

A pálinkafőzdék is állami támogatásban részesülnek

|

Az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken a támogatható mikrovállalkozások körét a pálinkafőzdékre is ki fogják terjeszteni – közölte V. Német Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Hozzátette: így a pálinkafőzdék is hozzájuthatnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program mikrovállalkozásokat segítő forrásaihoz. Ez maximum 35 millió forintot jelent, 60-65 százalékos támogatásintenzitás mellett. Jelezte: a pálinkafőzés ösztönzése nemcsak a hagyományok továbbélését jelenti, hanem munkahelyteremtő erő is egyben, példaként említette a gyümölcstermelést. A minőségi gyümölcs pedig nélkülözhetetlen kelléke a jó pálinkának.

Januárban megalakulnak az új vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák

|

Születőben az élelmiszerlánc biztonságának új intézményei. Napjaink egyre gyakrabban jelentkező és egyre súlyosabb következményekkel járó élelmiszerbotrányai vezetnek el ahhoz a felismeréshez, hogy az élelmezési és élelmiszerbiztonság a nemzetek biztonságának alapeleme. A korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap tehát agrár- és élelmiszergazdaságunk súlyos válsága. Ez jelentős részben arra vezethető vissza, hogy az élelmiszerlánc különböző szintjei (termelés, feldolgozás, értékesítés) közti szerves kapcsolatok megszakadtak.

Az Európai Bizottság megemelte a zöldségágazatnak szánt támogatást

Kétszáztíz millió eurót biztosít az unió a zöldségtermelők azonnali megsegítésére - jelentette be Dacian Ciolos uniós biztos. A kártérítés mértéke a 2007-2010 közötti átlagos zöldségértékesítési árak 50 %-a lesz. A TÉSZ-ek (Termelői és Értékesítési Szervezetek) tagjai, az Operatív Programjuk figyelembe vételével, akár 70%-os kárenyhítést is elérhetnek.

Az unió azokat a gazdákat kompenzálja, akik a németországi hasmenésjárvány okozta pánik miatt nem tudták eladni a zöldségeiket. A döntés a gazdák lehető legszélesebb körét érinti, az őstermelőket is.

A kormány ösztönzi a helyi élelmiszerek beszállítását a közétkeztetésbe

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős valamint egészségügyért felelős államtitkára és a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára üdvözli a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az oktatási jogok biztosa közös állásfoglalását, mely az egészséges, helyi termékek megjelenését sürgeti a közétkeztetésben.

A Nemzeti Vidékstratégia várhatóan ősszel kerül a parlament elé

|

A Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitája a hónap végén lezárul, és a koncepció véglegesítését követően várhatóan ősszel kerül a parlament elé - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy keddi budapesti szakmai tanácskozáson.

A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napja

 A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napja 2011. május 18-án került megrendezésre a Vidékfejlesztési Minisztérium Színháztermében. A társadalmi vita nyílt napján Szeremley Béla a HANGYA elnöke az érdekképviseletek és civil szervezetek felkért hozzászólói között tartott előadást, melynek szövege alább olvasható:

Elkészült az agrárkamarai törvény tervezete

|

Elkészült az agrárkamaráról szóló törvénytervezet

(VM sajtóanyag)

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium új törvénytervezetet bocsát társadalmi vitára, hogy segítse a hazai agrártársadalom összefogását, támogassa a mezőgazdaság versenyképességének növelését - mondta Fazekas Sándor a 2011. április 21.-i sajtótájékoztatóján. 
A hazai agrár- és élelmiszergazdaság szereplői jelenleg nem rendelkeznek olyan köztestülettel, amely a belső érdekegyeztetések fórumaként működne.Az új jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános, és együttes érdekegyeztetési testülete legyen.

Társadalmi vita a vidékfejlesztésről

|

A vidék élni akar!
Indul a 10 éves vidékstratégia társadalmi vitája

(VM sajtóközlemény)

Fazekas Sándor társadalmi vitára bocsátotta a Vidékfejlesztési Minisztérium 10 éves Nemzeti Vidékstratégiáját a karcagi Nagykunsági gazdafórumon. A stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be.
Az agrárstratégia megalkotásával és végrehajtásával a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról, valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat.