Kezdeményezés
termelői együttműködést érintő méltánytalan szabályozások megszüntetésére.
A termelők közös üzleti tevékenységét jelentős mértékben hátráltatja az a szabályozási szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja, hogy a tagok által tulajdonolt TCs-k, TÉSZ-ek, beszerző és értékesítő szövetkezetek árbevételében a tagoktól átvett - és velük az értékesítés során non-profit jelleggel elszámolt- áru értéke ugyanúgy adózási, tagdíjfizetési alapként jelentkezik, mint a tagokéban. Ennek a lényegében termelőket sújtó kettős fizetési kötelezettség megszüntetése érdekében több kezdeményezésünk született kormányzati szervek felé. A törvényi szabályozás érvényesítése érdekében az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökéhez a következő levéllel fordultunk.
Font Sándor Elnök Úr
Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr !
Hivatkozással a HANGYA közgyűlés alkalmával folytatott beszélgetésünkre kezdeményezem, hogy a termelői együttműködések helyi adó fizetési kötelezettsége, illetőleg a kamarai tagdíj megállapítása tekintetében a jelen levelünkben szereplő törvény- módosítások ügyét felkarolni szíveskedjen. A két törvény módosítására irányuló kezdeményezés indoka az, hogy mindkét esetben a tagoktól származó áru mind a tagok, mind a tagok által tulajdonolt termelői együttműködés esetében megjelenik árbevételként, így a tag közvetlenül és közvetve is adózásra illetve tagdíjra kötelezett ugyanazon áru után. Ugyan a kamarai tagdíj konkrét mértékét a kamara alapszabálya határozza meg, ám a termékdíjnál, a hegyközségi törvénynél alkalmazott elv e területen is igényelt törvényi szintű megjelenítése az egységes kezelés szükséges garanciáját jelenti. Az agrárkamarai díjnál az állami elismerésben részesült szervezeteken túl az azonos elven működő szervezetek nevesítése a diszkrimináció elkerülése érdekében került beillesztésre.
Javaslom, hogy az alábbiakban megfogalmazott módosítások egyéni képviselői indítványként mielőbb kerüljenek be az Országgyűlés döntési folyamatába annak érdekében, hogy a termelői csoportok likviditását – esetlegesen ebből fakadóan a státuszukkal összefüggő EU-s forrásokhoz való további hozzáférésüket - ne befolyásolja kedvezőtlenül a hatályos szabályozásból fakadó méltánytalan kötelezettség. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a kérés nem kedvezményt jelent egy preferált csoportnak, hanem éppen a méltánytalanság megszüntetését célozza.
A két törvényre vonatkozó javaslatot az alábbiak tartalmazzák.
Javaslat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítására:
Az 1990. évi C. törvény kiegészül az alábbi ponttal:
„39.§. 4 a) Kizárólag személyes közreműködést vállaló tagokból álló szövetkezetek, továbbá a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet, és a 81/2004 (X.4.) FVM rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetén az adó alapjául szolgáló nettó árbevétel meghatározása során az árbevételtől függetlenül a 39.§(1) bekezdés szerintiek egésze a nettó árbevételt csökkentő összeg.”
Javaslat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítására:
A 11.§ (1) bekezdés kiegészül a dőlt betűvel jelzett mondattal:
11.§. (1) Az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját az agrárkamara alapszabálya határozza meg. Az agrárkamara a tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlya alapján, sávosan határozza meg oly módon, hogy az az egymillió forintot nem haladhatja meg. Csatolt vállalkozás, termelői együttműködés (TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport) esetén a tag, illetve a csatolt vállalkozás, TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport nyilatkozata alapján a gazdasági súlyt meghatározó áruforgalom értékben az egymás közötti forgalmat vagy e szervezetek tagjainak, vagy a szervezetnek a tagdíja során kell figyelembe venni.
Ismételten megköszönve Elnök Úrnak a termelői együttműködések terén eddig tapasztalt partnerségét, kérem a javaslat támogatására.
Budapest 2013. június 5.
Tisztelettel:
(dr. Szabó Zoltán)
főtitkár