Merre tovább BÉSZ-ek ?

2007. június 27.-én az FVM színháztermében került sor a rendezvényre, amelynek előkészítésére és lebonyolítására a minisztérium a HANGYA Szövetkezeti Együttműködést kérte fel.

A termelői összefogásnak a vidékfejlesztésben és a vidéki népesség foglalkoztatásában játszott kiemelkedő szerepét hangsúlyozta bevezetőjében a rendezvény levezetőjeként Szeremley Béla, a HANGYA elnöke. A bevezetést követően a házigazda nevében Gőgös Zoltán államtitkár üdvözölte a résztvevőket, majd összegezte a BÉSZ-ek támogatásának helyzetét. Kiemelte, hogy 2007-től lejárt az a derogációból fakadó lehetőség, amelyet Magyarország átmeneti intézkedésként kiharcolt a BÉSZ-ek támogatására. Az EU az átmeneti intézkedés fenntartása iránti igényünket egyértelműen elutasította, mivel a vonatkozó szabályozás mélységét és a kapcsolódó ellenőrzési lehetőséget nem tartotta megfelelőnek, és ugyanakkor hasonló célokkal a termelői csoportokra vonatkozóan létezik hazánkban is alkalmazható EU támogatási lehetőség. A minisztérium számára ezért egyértelművé vált, hogy az EU működési támogatást csak a termelői csoport szabályozásának megfelelő keretben hajlandó engedélyezni, a 81/2004 FVM rendelet módosítása során ezért nyitott az olyan változtatásokra, amely zökkenőmentessé teheti - az alapelvek megfelelő alkalmazkodásuk után - a korábbi BÉSZ-ek termelői csoportként való elismerését. Ezen túlmenően a fejlesztési forrásokban - megfelelő szabályozás mellett- az 1999- 2006 között támogatott BÉSZ-ek pozitív megkülönböztetésére vonatkozóan is keresik a megoldást.

Az eddig feltárt lehetőségeket foglalta össze Barta István FVM főtanácsos az ezt követő előadásában. Kiemelte, hogy a BÉSZ, az adott termékpályán már elismert termelői csoporttal fúzionálva, vagy a tagjainak az elismert termelői csoportba történő belépésének ösztönzésével részese lehet e támogatási rendszernek. A termelői csoporttá történő átalakulás ugyanakkor a közösség egységét megőrző lehetőség, amelyben a kulcskérdés

  • a kizárólag termelőkből álló tagság,
  • az input anyagok értékesítéséből származó árbevétel aránya és
  • a termékpálya tagozódás

a kérdése. Azért ezek az elemek a megoldása az alapvető fontosságú, mivel a működés jogi kerete, a szövetkezeti forma és annak gondolatisága teljes mértékben megfelel az EU- szabályozás logikájának. A szabályozás módosításának keretében már vizsgálják annak lehetőségét, hogy a támogatási jogcímben az input anyag forgalom arányára és a támogatási jogosultságra egy, a BÉSZ-ek lehetőségeit is figyelembe vevő-megoldás szülessen. Így a működési támogatást illetően a BÉSZ-eken múlik, hogy a másik két kérdésben milyen módon tudják saját belső döntéseiket meghozni.

Az EU álláspontjának tükrében teendő minisztériumi lépéseket összegezte kiegészítő észrevételében Dózsa Gergely az FVM Vidékfejlesztési Főosztályának, és Nagy Attila az Agrárpiaci Főosztályának munkatársa.

A termelői összefogás európai gyakorlatát, a szövetkezeti rendszer fejlődési irányait foglalta össze ezt követően dr. Szabó Zoltán, a HANGYA ügyvezető tikára, aki egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének alelnöke. Előadásában kiemelte, hogy a szövetkezeti rendszer EU-15-beni gyakorlata két szempontból tér el a hazai közvélekedésben megszokott szövetkezetektől. Egyfelől a tevékenységi kör lényegében más, hiszen az unió régi tagországaiban egyértelműen a beszerzési és főként az értékesítési tevékenységet folytatják a szövetkezetek, meghagyva tagjaik önállóságát az elsődleges mezőgazdasági tevékenységben. A másik különbség, hogy a szövetkezeti tagság kontrollját biztosító demokratikus intézményrendszer és a szövetkezet üzleti tevékenységének irányítása - azaz a menedzsment - a régi tagállamok szövetkezeteiben jellemzően elválik egymástól. Sajnálattal állapította meg, hogy a 2006. évi X. törvényben ennek világos érvényesülését nem sikerült elérni, ami a határon átnyúló szövetkezeti együttműködés lehetőségeit korlátozza. Erre az összefüggésre azért hívta fel különösen a figyelmet, mivel a sikeres európai szövetkezetek stratégiája a globális piacon való helytállás, ami a szövetkezetek határon átívelő összefogásával valósulhat meg. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a hosszútávú európai támogatási szándék egyre inkább a piaci versenyben való helytállás eszközeire és a termelői jövedelemgarancia eszközeire korlátozódik, ezért is okozott gondot az input anyag forgalmazásához kötődő magyar támogatás. Megjegyezte, hogy bár a régi EU tagországokban is léteznek beszerző szövetkezetek, ám ezek történeti alapjuk miatt soha nem kaptak támogatást, és ma már bevételük zöme az agrárágazati tevékenységen kívülről származik.

Az ezt követő fórumon a résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy komoly gazdasági és társadalmi értéket képviselnek azok a BÉSZ-ek, amelyeket a nemzeti támogatás eddig ösztönzött. A résztvevők hiányolták a konkrétabb iránymutatást az átalakulásra vonatkozóan, igényelték, hogy az FVM nyújtson segítséget a területi összefogás szerveződéséhez. Az átalakulásban különösen kritikusnak látják, hogy a termelői csoportok szakági szerkezete és a vetésforgóból következő szakmai követelményeket nehéz összeegyeztetni. Különösen kritikusnak látják azt, hogy a támogatás megszüntetése miatt forgóeszköz gondok jelentkeztek, aminek sürgős orvoslását kértek. Felvetették, hogy a földvásárláshoz nyújtott kedvezményes hitelnél hatékonyabban szolgálná a magyar mezőgazdaság versenyképességét a termelői közösségek hitelezésének kedvezőbbé tétele..

A tanácskozás lezárásaként Gőgös Zoltán államtitkár arra tett ígérete, hogy az átalakulás szabályozásának kérdésében nyitott a minisztérium és keresi a fórumon felvetett kérdésekre is a megoldást, de hangsúlyozta, hogy a korábbi formában történő támogatásra nem lesz lehetőség.

Zárszóként Szeremley Béla megköszönte a minisztérium államtitkár úron keresztül megnyilvánuló nyitottságát és felajánlotta a résztvevőknek a HANGYA Együttműködés szakmai segítségét mind a szervezésben, mind az átlakulási program készítésében