Évfordulók a HANGYA életében
A mai szervezet 20 esztendeje történt megalakulására, és a történelmi HANGYA 120 éves múltjára emlékező ünnepi rendezvényre kerül sor a Mezőgazdasági Múzeumban 2018. november 27-én. A rendezvény részletes programját tartalmazó meghívót, amelyre a hangyaszov@gmail.com e-mail címre várjuk a meghívottak visszajelzését, a csatolmány tartalmazza.
Az elismert termelői csoportok töredéke jutott eddig az uniós támogatáshoz
Több, mint két éve húzódik az új termelői csoportoknak a Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló támogatásának kifizetése, miközben uniós fellépés következtében a minősített termelői csoportok végképp ellehetetlenülnek. A kormányzati ígéretek ellenére az új támogatási ciklusban elismert közel 100 termelői csoportból eddig csak 5 jutott hozzá a pályázati jogcím szerinti forráshoz, a lassú, és ellentmondásos adminisztráció következtében számos szervezet működése lehetetlenné válik.
A NAK mai napon tartott Országos Osztályelnöki Értekezletén Patay Vilmos élesen felvetette a problémát, amelynek megoldásához a NAK vezetés segítségét is kérte. A tanácskozáson megállapodás született, hogy az osztályelnöki értekezlet soron következő ülésén, ha addig megoldás nem körvonalazódik, részletesen áttekintik a kamarai fellépés és a megoldás lehetőségét.
Az agrártárca és a HANGYA stratégiai partnerségébe illeszkedő munkaprogram egyeztetésre került sor a mai napon Nagy István mininiszter úrnál. A megbeszélést a HANGYA kezdeményezte a minősített és új termelői csoportokat, valamint a TÉSZ-eket érintő kifizetési gondok és támogatási nehézségek orvoslása érdekében.. Az elnökség tagjai a találkozót pozitívan értékelik, amelyen egy átfogó együttműködésre vonatkozóan fogalmazódtak meg lényegi kérdések és feladatok a termelői összefogások erősítése és fejlesztése ügyében.
Folyamatosan érkeznek a rossz hírek a környező országokból: kevesebb és rosszabb minőségű lett a búzatermés a vártnál. Lengyelországban és a balti térségben azonban még nem végeztek az aratással,Oroszország és Ukrajna pedig még nem összesítette az eredményeket. Ezzel együtt minden reményünk megvan a hosszan tartó, magas árakra, ami a kukorica és az árpa piacát is érinti.
Állati és növényi alapanyagok feldolgozására lehet pályázni ősszel, a teljes keretösszeg 50 milliárd forint. A fejlesztési célok közül elsősorban az energiahatékonyság növelését, a kiemelt régiók fejlesztését, illetve a munkáltatást jutalmazza a kiíró.
Azonnali kormányzati segítséget kérnek a bajba jutott termelői csoportok. A gazdálkodók együttműködésén alapuló szerveződései jó ideje várnak az európai uniós forrásból finanszírozott működési támogatások kifizetésére. Időközben azonban kimerültek a termelők tartalékai, a csoportokat a megszűnés fenyegeti. A szövetkezetek ügyéről Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke ma Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyal.
Átadták a Hajdúnánási Tartósító és Építő Szociális Szövetkezet vágóhídját szerdán, az önkormányzati tulajdonban lévő telken a 200 négyzetméteres üzem 78 millió forintba került, a pénz 60 százaléka állami támogatás, 40 százaléka pedig önkormányzati önerő volt.
Az átadáson Hoffmann Imre, közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, az értékteremtő közfoglalkoztatás eredményeire remek példa a szövetkezet vágóhídjának felépítése.
Nagy István, agrárminiszter a Karc FM-en beszélt arról, hogy a korábbi, kötelező téeszesítés miatt a gazdák ma még mindig nem mernek szövetkezni, mert félnek a kisemmizéstől. Pedig az unió általi szabadpiacok és nagy multinacionális vállalatok világában a tárcavezető szerint ez az egyetlen lehetséges érdekérvényesítési mód a kisebb gazdálkodóknak. A miniszter azt mondta: “az, hogy ezt termelői csoportnak vagy szövetkezetnek nevezik, teljesen mindegy.
A közvetlen szomszédos Románia sertéspestis járványa felhívja a figyelmet arra mekkora kockázatot jelentenek a giga állattartó telepek. A hazai órias sertés telepek mellett már tervezik német tőkével az egymillió tojó baromfi telepet Vas-megyében. A Hangya elnöksége arra hívja fel a figyelmet, hogy a méret hatékonyságon alapuló versenyképesség mellett sokféle más szempontot is kellene figyelembe venni.
Az ipari léalma alacsony felvásárlási ára a magyar agrárium strukturális problémáinak közvetlen következménye. A külföldi feldolgozói érdekek túlnyomó piaci részesedésükön keresztül az árszabási stratégiájukkal lehetetlenné teszik a termelők gazdaságosságát, sőt megélhetését jelentő árszint kialakítását. Amennyiben a piaci erőviszonyok nem változnak a termelők javára, a magyar agrárium egzisztenciális válsága elkerülhetetlen.