Alapszabály

 

HANGYA  Szövetkezetek Együttműködése

ALAPSZABÁLYA

 A módosításokkal egységes szerkezetben

ALAPSZABÁLY

amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) és a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, továbbiakban: Ptk.) előírásainak figyelembe vételével készült a következők szerint:

I.
A SZERVEZET NEVE ÉS SZÉKHELYE

1. A szervezet neve: HANGYA Szövetkezetek Együttműködése
Rövidített neve: HANGYA
Angolul: HANGYA Co-operative Association
2. A szervezet székhelye: 1075 Budapest, Károly körút 5/A.
3. Működési területe: Magyarország és az Európai Unió tagállamai.
4. A szervezet jelképe: Kör alakú mezőben archaikus kévét kötő parasztgazda. Az ábrát kör alakban lefelé szélesedő mezejű nemzeti színű sáv veszi körül, amelynek fehér sávjában van a HANGYA felirat. Az ábrát kör alakban felül MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ 2010,alul SZÖVETKEZÉSBEN AZ ERŐ felirat veszi körül.

 

5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt*. A HANGYA más érdekképviseletektől független, non-profit jelleggel működő szakmai-szövetkezeti szövetség, amely ugyanakkor együttműködik céljainak elérése érdekében hasonló törekvésű demokratikus szervezetekkel.
A szervezet határozatlan időre jön létre.

II.
A TÁRSADALMI SZERVEZET CÉLJA

6. A társadalom polgárosodásának, kiemelten a vidék önszerveződéseinek* elősegítése az EU-konform szövetkezeti együttműködési módszerek megismertetésével, a vállalkozások valódi esélyegyenlőségének megvalósítása céljából.
7. A HANGYA feladata a tagjai felé non-profit jellegű szövetkezetek, valamint szolgáltató szervezetek intézményesült kapcsolati kereteinek kialakítása, fejlesztése és a tagok érdekeinek szolgálata, képviselete.
Ennek érdekében:
 a tagok együttműködésének intézményi keretéül, érdekképviseleti, érdekérvényesítési központjául szolgál,
 tagjai tekintetében ellátja a szövetkezeti érdekképviseletekre vonatkozó, törvényben vagy más jogszabályban meghatározott feladatokat,
 szervezési, tanácsadási és egyéb közreműködő segítséget nyújt az önszerveződő termelői szervezetek és integrációik, valamint országos hálózatuk információs és üzleti központjaik létesítéséhez, piaci szerepük és pénzügyi kapcsolataik előnyös szervezeti alakításához,
 segíti a tagok demokratikus önkormányzati tevékenységeinek fejlesztését, előmozdítja különböző szervezeteinek együttműködését,
 tagszervezeteinek fejlődése érdekében szakmai továbbképzési, oktatási tevékenységet folytat,
 lehetőségeket teremt jelentős közérdekű szövetkezési kérdések megvitatására, kiadói, kommunikációs és PR eszközökkel,
 ápolja tagszervezeteinek nemzetközi kapcsolatait és képviseli őket hazai és nemzetközi fórumokon.
III.
TAGSÁGI VISZONYOK

7. A HANGYA tagjai olyan jogi személyiségű szervezetek, amelyek alapvetően ágazati tevékenységüktől függetlenül a vidék felemelkedése, és a vidéki életminőség javítása érdekében tevékenykednek, tevékenységüket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének és/vagy az Európai Unió termelői együttműködésekre vonatkozó ajánlásainak – kiemelten a non-profit elvek, egy tag-egy szavazat elvi követelménye megfelelően végzik, ezt alapító okiratukban rögzítik.
8. A szervezet tagsági körébe fogad minden olyan szövetkezetet/szövetséget, továbbá jogi formájától függetlenül más olyan - általános szövetkezeti érdekeltségű – vállalkozást és szervezetet, amely a szervezet célkitűzéseivel egyetért és a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja. A belépési szándékát megfelelő testületi döntéssel alátámasztó szervezet írásban nyilatkozik arról is, hogy elfogadja az alapszabályt, s vállalja a ráeső tagdíj megfizetését.
A tagsági viszony a leendő tag kérelmére a közgyűlés által átruházott hatáskörben az Elnökség határozatával jön létre.
A HANGYA működésében a tagszervezetek képviselőik útján vesznek részt.
A tagsági viszony megszűnik:
– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
– kilépéssel,
– kizárással,
 a tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével.
Annak a tagszervezetnek, amely - igazolható módon tett írásbeli felszólítás ellenére - egy éven keresztül nem tesz eleget a ráeső tagdíj befizetésének, az Elnökség a tagsági jogviszonyát felmondhatja. A felszólításban megfelelő határidőt kell biztosítani tagdíj megfizetésére, továbbá figyelmeztetni kell a tagszervezetet a fizetés elmulasztásának következményére. A felmondás időpontja a felmondó levél kézbesítésének időpontja.
A szervezetből az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal lehet kilépni. A kilépés időpontja a nyilatkozat beérkezésének időpontja. A kilépő tag addigi befizetéseire vagy más vagyoni térítésre nem tarthat igényt. A kilépési nyilatkozat megtétele az éves tagdíjkötelezettséget nem érinti.
Kizárható az a tagszervezet, amely az alapszabállyal tartósan ellentétes tevékenységet folytat, vagy a tagszervezetek érdekeit súlyosan sérti. A kizárást bármely egyesületi tag vagy szervezet kezdeményezheti. A kizárásról az Elnökség határoz. Fellebbezés esetén a közgyűlés a jelenlévők 2/3-os többségével dönt.
A döntéshozatal során az érintett tagszervezet véleményét ki kell kérni, és csak annak figyelembe vételével hozható döntés.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban kell közölni.
A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

8/a. A HANGYA pártoló tagja lehet minden olyan szervezet, amely támogatja a HANGYA által képviselt szövetkezeti rendszerfejlesztést és ezen pártoló tagsági jogviszonyról a saját belső szabályai alapján érvényes jognyilatkozatot tesz. A pártoló tagsági viszony létrehozására és megszüntetésére vonatkozóan az általános szabályok érvényesek. A pártoló tag jogait és kötelességeit a 2011. évi CLXXV. törvény 4.§ (5) bekezdése határozza meg, vagyoni hozzájárulása önkéntes. A pártoló tag tagdíj fizetésére nem köteles, az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

IV.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
9. A tagok jogai:
 képviselőik, illetve megfelelően meghatalmazott küldötteik útján vesznek részt a szervezet feladatainak kialakításában, szervei irányításában, tevékenységének ellenőrzésében;
 választhatnak és választhatók a szervezet testületi szerveibe;
 kezdeményezhetik a mozgalom egészét érintő kérdéseikre vonatkozó belső szabályok megalkotását, módosítását és az ezek alapján szükséges intézkedések megtételét,
 a nemzetközi jelentőségű kérdésekben az illetékes nemzetközi szerveknél együttes képviseletet, közös fellépés kialakítását indítványozzák.
9/a. A pártoló tag jogai megegyeznek a tagokéval, kivéve a szavazati, a választási és választhatósági jogot.
10. A tagok kötelessége:
 a szervezet alapszabályában foglaltak megtartása,
 képviselőik, illetve megfelelően meghatalmazott küldötteik útján való részvétel a közgyűlés és más testületi szervek munkájában,
 a közgyűlés, a testületi szervek határozatainak és állásfoglalásainak megvalósításában való közreműködés,
 a tagdíj megfizetése.
 a HANGYA alapelveknek megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettség.

V.
A HANGYA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

11. A szervezet tiszteletben tartja a tagjai önállóságát. Olyan - testületi egyetértéssel kialakított - állásfoglalások meghozatalára törekszik, amelyeknek az egységes fellépéshez fűződő érdekek folytán erkölcsi súlya van.

12. A HANGYA testületi szervei:
 Közgyűlés,
 Elnökség
 Igazgató Tanács,
 Felügyelő Bizottság
 az állandó és alkalmi bizottságok.
 A testületi szervek választása során érvényesíteni kell, hogy vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

13. A közgyűlés a tagok képviselőinek testülete, amely a szervezet bármely kérdésében
jogosult dönteni. Kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:
 az alapszabály megállapítása és módosítása;
 a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság megválasztása, felmentése, díjazásuk esetén annak megállapítása
 a hazai és nemzetközi szervezetekbe megbízott képviselők megválasztása, felmentése;
 fellebbezés esetén döntés a tagok kizárásáról, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásáról;
 az éves költségvetésnek, és a HANGYA vagyoni helyzetérõl szóló jelentést tartalmazó beszámolónak elfogadása;
 a tagdíj mértékének meghatározása;
 az HANGYA megszűnésének, más egyesületekre történő szétválásának más társadalmi szervezetekkel, egyesülettel történő egyesülésének és feloszlásának, kimondása;
 az Elnökségnek, a Felügyelő Bizottságának beszámoltatása, tevékenységük ellenőrzése.
 a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban áll;
 döntés a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
 jogszabályi kötelezettség előírása esetén szükséges könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
 végelszámoló kijelölése

A közgyűlés az általa elfogadott munkaterv alapján végzi munkáját. Szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést.
A közgyűlést az Elnökség döntése alapján a HANGYA elnöke vagy társelnöke hívja össze, a szervezet székhely településére az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kiküldött írásbeli meghívóval. A közgyűlést a tagszervezetek 10 %, azaz tíz százalékának írásbeli indítványára is - az ok és cél megjelölésével - soron kívül össze kell hívni.
A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés ülésének időpontját, helyszínét, a napirendi pontokat, a tárgyalásra kerülő anyagokat, vagy azok elérhetőségét, valamint a határozatképtelenség esetén a megismételt ülésre vonatkozó szabályokat. A napirendi pontokat a meghívóban, és csatolt dokumentumokban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Közgyűlés ülését az Elnök, vagy más levezető elnök vezeti le, az ülésről készült jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és a megválasztott hitelesítők írják alá.

A közgyűlést össze kell hívni, ha ezt a Felügyelő Bizottság, vagy a bíróság elrendeli.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az ennek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet két tag hitelesít.
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a+1 fő képviselteti magát. A közgyűlés azonos napirendi ponttal történő ismételt összehívásának esetén a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben a közgyűlési meghívó az ismételt időpont megjelölésével egyidejűleg ezt jelzi.
A közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, a kizárást, az alapszabály módosítást, az egyesület megszűnését és az egyesületi cél meghatározásának módosítását kivéve, szótöbbséggel határoz. Többségi döntéssel titkos szavazás is alkalmazható. Az alapszabály módosításához legalább a jelenlévő tagok szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok legalább szótöbbséggel hozott határozata kell.
A közgyűlés részközgyűlések formájában is megtartható. A részközgyűlés ágazati/alágazati szerveződési rendszerben hívható össze azonos napirenddel az Elnökség által meghatározott helyszín(ek)re..
A részközgyűlés összehívásának rendjére és a határozathozatal módjára a közgyűlési szabályok érvényesek.
A részközgyűlésen leadott szavazatok összessége adja a szavazás eredményét.
A határozatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, amennyiben azt - az adott napirendi pontban - az utoljára megtartásra kerülő részközgyűlésen leadott szavazatok hozzáadásával számítva a HANGYA tagsága elfogadta.
A Közgyűlés határozatait a tagok számára az ülést követő 8 napon belül elektronikus úton írásban is meg kell küldeni.

14. A Hangya operatív szervezete az Elnökség, amely gondoskodik a szervezet céljaiból fakadó folyamatos feladatok ellátásáról és a közgyűlés két ülése között állást foglal a szervezetet érintő kérdésekben. Ülését szükség szerint, de legalább kéthavonta össze kell hívni. Az Elnökség ülését az Elnök, akadályoztatása esetén a társelnök hívja össze. Az Elnökség a közgyűlés által átruházott hatáskörben dönt a tagfelvételi kérelmekről, és kizárásokról, gazdasági társaság , alapítvány alapításáról, azokban való részvételről, továbbá az egyesületi tagokkal, valamint – az összeférhetetlenség szabályait érvényesítve - a vezető tisztségviselőkkel, a az FB tagjaival és ezek hozzátartozóival kötendő szerződésről, e döntéseiről a közgyűlés soron következő ülésén beszámol.
Az Elnökség tagjainak száma 5 fő.
Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg öt éves időtartamra. A tisztségviselők újraválaszthatóak és visszahívhatóak. Az Elnökség az elnököt, társelnököt, ügyvezető elnököt, és főtitkárt maga választja meg.
Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van.
Az Elnökség a döntését egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet két tag hitelesít.
Az Elnökség állásfoglalásairól a tagszervezeteket rendszeresen tájékoztatni kell.
Az Elnökség jogosult ellenőrizni a tagszervezetek HANGYA alapelveknek megfelelő működését.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik a döntés minden egyéb olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a tag, amely a határozat alapján előnyben részesül, illetve kizárólagos közvetlen érdeke fűződik.
14/a Az Elnökség tevékenységének elősegítése érdekében a közgyűlés - a tagszervezetek ágazati, és alágazati tevékenységének figyelembe vételével - dönt.valamennyi ágazat képviseletét biztosító Igazgató Tanács létrehozásáról és összetételéről. Az Igazgató Tanács tagjai – az Elnökséget képviselő elnök, társelnök, és ügyvezető elnök tagokon túl - nem tartoznak a 2013. évi V. tv. 3:77. § hatálya alá.
Az Igazgató Tanács az ülését szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az Igazgató Tanács rendes ülését az elnök hívja össze. Az Igazgató Tanács tagjai 10 %-ának kezdeményezésére az ülést soron kívül össze kell hívni.
Az Elnökség az Igazgató Tanács állásfoglalását kikéri össz-ágazati, szövetkezeti stratégiai döntéseihez.
Az Igazgató Tanács állásfoglalása szükséges az éves beszámoló közgyűlés elé történő beterjesztéséhez.
15. A Közgyűlés 5 tagú Felügyelő Bizottságot választ. A megbízatás 5 évre szól. Az FB elnökből és négy tagból áll, akiknek feladata a HANGYA alapszabály szerinti működésének és költségvetés szerinti gazdálkodásának ellenőrzése. Szavazat-egyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani.
16. A HANGYA vezető tisztségviselői. A HANGYA választott vezető tisztségviselője kizárólag természetes személy lehet, aki - a főtitkár kivételével – tagja a HANGYA valamelyik tagszervezetének. Tisztségviselők:
– az elnök
– a társelnök
– az ügyvezető elnök
– a főtitkár
Az elnök legfontosabb feladata a társadalmi, a politikai és kamarai kapcsolattartás. A társelnök legfontosabb feladata szervezeten belüli koordináció, tagsággal való kapcsolattartás. Az ügyvezető elnök fő feladata a HANGYA szakmai és gazdasági kapcsolatainak szervezése és összefogása. A főtitkár legfontosabb feladatai közé tartozik a HANGYA tevékenységével összefüggő főhatósági-szabályozási egyeztetési feladatok, valamint a nemzetközi kapcsolatok. Az elnökség és az Igazgató Tanács közötti feladatmegosztást a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
A választott tisztségviselők újraválaszthatóak.
A vezető tisztségviselők nem lehetnek vezető tisztségviselők olyan civil szervezetben, vagy gazdasági társaságban, amely a HANGYA céljaival ellentétes érdekeltséget képvisel. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1.§ (1) bek.2. pont] és élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A Közgyűlés a szervezet életében meghatározó szerepet játszó személyeknek a korábbi címüknek megfelelő tiszteletbeli címet adományozhat, amely az érintettet tanácskozási jogú részvételre jogosítja az adott testület,és a Közgyűlés munkájában.
17. A Közgyűlés, az Elnökség és az Igazgató Tanács munkájának elősegítésére - tagjaiból és felkért szakértőkből - eseti és állandó bizottságokat hozhat létre, amelyek munkájukról kötelesek a létesítő testületnek beszámolni. Az eseti és állandó bizottságok belső ügyrendjüket maguk határozzák meg. Az ezzel kapcsolatos eljárási rendet a létrehozó testület fogadja el.
18. A HANGYA ügyviteli szervezetét a főtitkár irányítja.
19. Ágazati, és szakági sajátosságainak megfelelően a HANGYA tagszervezetei önálló jogi személyiséggel rendelkező vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szövetségeket hozhatnak létre. Amennyiben a szakági szövetség önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, a szervezet civil társaságként felhatalmazza egyes képviseleti feladatokra a HANGYA szervezetét. A szakági szövetségek és a HANGYA az általános és szakági érdekképviseletet összehangoltan látják el. Az ezzel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat az Igazgató Tanács hagyja jóvá.
VI.
A KÉPVISELET
20. A HANGYA képviseletét az elnök, a társelnök, az ügyvezető elnök, és a főtitkár önállóan látják el.
A szervezet elnöke, társelnöke, és ügyvezető elnöke más személy részére is adhat megbízást, amennyiben az közgyűlési hatáskört nem érint.

VII.
VAGYON ÉS GAZDÁLKODÁS
21. A HANGYA a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés szerint, a hatályos pénzügyi szabályok megtartásával gazdálkodik.
Bevételek:
– tagdíjak,
– pályázatok
– felajánlások,
– hozzájárulások,
– adományok,
– lekötött pénzeszközök hozadéka,
– megbízások
– egyéb források.
Kiadások:
 a működés költségei,
 a rendezvények költségei,
 a tiszteletdíjak és közterhei,
 egyéb kiadások.
A tagok a szervezetek tartozásaiért a tagdíj befizetésén túl nem felelnek.
A HANGYA a kötelezettségeiért, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A HANGYA nem képez nyereséget, az éves bevétel költségfelhasználáson felüli részét a következő év feladatainak megvalósítására fordítja.
VIII.
EGYÉB KÉRDÉSEK
22. A HANGYA megszűnése
A szervezet megszűnik, ha
 a HANGYA megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határozott meg a közgyűlés;
 feloszlását vagy egyesülését a Közgyűlés 3/4-es többségi döntésével kimondja,
 tagjainak száma 10 tagszervezetnél kevesebbre csökken,
 az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

A szervezet és a tagok közötti vitás kérdések eldöntését lehetőség szerint békés úton rendezik, amennyiben ez 60 napon belül nem vezet eredményre, per esetére kikötik a Nemzeti Agrárkamara mellett működő Állandó Választott Bíróság kizárólagos illetékességét.

Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A Szervezet közgyűlése az alapszabály módosítását és egységes szerkezetbe foglalását a 2/2017. (08.29.) sz. KGy határozatával fogadta el, kiegészítésére 2019-ben a 5/ 2019 (V.31.) Kgy. határozat szerint került sor.

  …………………………………
Patay Vilmos
elnök