Fazekas Sándor vezette a magyar uniós elnökség első miniszteri tanácsülését
A magyar elnökség 2011. január 24-én Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén mutatta be féléves programját. Az elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a magyar elnökség mottója az „Erős Európa”, ami erős közös mezőgazdasági és halászati politikát feltételez.
A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által vezetett ülésen a Tanács vitát folytatott a közös agrárpolitika jövőjéről, Németország beszámolt a dioxinválságról, a Bizottság pedig a méhegészségügy helyzetéről. A miniszterek közös véleményt fogadtak el a Parlament és a Tanács együttes fogyasztói irányelvéről. Szó volt még a sertéshúspiac nehézségeiről és az EU-val szomszédos országokból behurcolt sertésbetegségekről.
A KAP korszerűsítése
A magyar elnökség célja, hogy hozzájáruljon az EU közös agrárpolitikájának (KAP) korszerűsítéséhez - jelentette ki Fazekas Sándor. Elnökségi mottónk az „Erős Európa”, ez pedig erős közös politikákat feltételez – fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy a KAP az EU legelső és legkiforrottabb közös politikája.
A magyar elnökség fontos törekvése, hogy az Európai Bizottság novemberi közleményének megvitatása után a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadjanak el a KAP jövőjéről a következő fél év során.
A tejpiaci jogszabálycsomaggal kapcsolatban a magyar elnökség célja, hogy a Tanács politikai döntést hozzon, és kezdődjön erről egyeztetés az Európai Parlamenttel.
A minőségi európai élelmiszerek megkülönböztetését szolgáló földrajzi árujelzők egyre fontosabb támpontokat nyújtanak a fogyasztók számára. A magyar elnökség ebben a félévben napirendre tűzi az élelmiszerminőség szabályozásának további javítását. A cél az, hogy a fogyasztók számára áttekinthető jelölésrendszert alakítsanak ki, és a termelők számára kevés adminisztratív teherrel járó, világos szabályok biztosítsák a minőségi termékek megfelelő védelmét és piacra jutását.
Az agrárjog hozzáigazítása Lisszabonhoz
A magyar elnökség komoly előrelépést szeretne elérni a teljes uniós agrárjog technikai jellegű módosításában, amelyre a Lisszaboni Szerződés életbe lépése miatt van szükség. Ez több éves folyamatot jelent, ugyanis a KAP összes szabályában át kell tekinteni a Bizottságra ruházott hatásköröket, és ezeket az új uniós alapszerződéshez kell igazítani.
A belga elnökség alatt elindult a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztést szabályozó rendeletek áttekintése, a magyar elnökség pedig már megkezdte a mezőgazdasági piacok egységes szabályozására vonatkozó rendelet vizsgálatát.
Napokon belül elkezdődik a KAP finanszírozásáról szóló rendelet feldolgozása is. Jelenleg több mint 1100 oldalt tesz ki az a joganyag, amelyről a magyar elnökség közös tanácsi álláspont kialakítását és az Európai Parlamenttel szükséges egyeztetések lefolytatását szeretné elérni még ebben a félévben.
Új élelmiszerek
Az elnökség arra törekszik, hogy 2011 első felében lezáruljon az úgynevezett új – azaz jelentős mennyiségben 1997. május 15. előtt emberi fogyasztásra nem használt – élelmiszerek és élelmiszer-összetevők szabályozásának két éve tartó felülvizsgálata.
Magyarország kiemelt célja, hogy új jogszabályt fogadjanak el az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásról. A tervezet egyszerűsítené a jelenlegi szabályozást, és új elemeket is bevezetne. Ilyen lenne például a tápérték kötelező jelölése. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar elnökség a közös halászati politika reformjának, és készen áll arra, hogy elindítsa az erről szóló politikai vitát. Az elnökség nagy figyelmet szentel az EU és harmadik országok között kötendő halászati partnerségi egyezményeknek.
A KAP 2020-ig
A tanácsülés vitát folytatott a 2020-ig folytatandó közös agrárpolitikáról. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Fazekas Sándor elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy „az értékes természeti erőforrásainkkal való gazdálkodás nem luxus,sőt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió a jövőben is fenn tudja tartani az élelmiszertermelési kapacitásait.” Az éghajlatváltozással kapcsolatban „azt akarjuk, hogy az európai mezőgazdaság a megoldás, ne pedig a probléma része legyen”.”Az Európai Unió hozzáadott értéket biztosít ehhez, és az élen járó szerepet a KAP-nak kell betöltenie”- fogalmazott a magyar miniszter.
Az agrárminiszteri Tanács három részben vitatja meg a KAP jövőjére (2020-ig) vonatkozó általános elképzeléseket az Európai Bizottság ősszel nyilvánosságra hozott kiinduló javaslatai alapján. Egy vitára már sor került decemberben a fenntartható élelmiszer-termelésről. Most az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezeléséről tanácskoztak a miniszterek.
A magyar elnökség még egy fordulót tervez a februári ülésre. Ennek középpontjában a kiegyensúlyozott vidékfejlesztés kérdése áll majd.
A Bizottság jelentése a méhpusztulásról
A tanácsülés meghallgatta a Bizottság beszámolóját az évek óta tartó aggasztó méhpusztulásról. A Tanács szervei 2011 februárjában és márciusában részletesen megvizsgálják a bizottsági közleményt, és a Tanács májusi ülésére következtetéstervezetet nyújtanak be. A Bizottság szerint a méhpusztulás okát még mindig nem tudni, a környezetszennyezés és a klímaváltozás nem ad teljes magyarázatot a jelenségre.
Őszinte német beszámoló a dioxinügyről
A minisztereknek beszámolt Németország a takarmánygyártásban bekövetkezett dioxinszennyeződésről. A tagállamok üdvözölték a német beszámoló őszinteségét, és megállapították, hogy a meglévő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszer megfelelő, bár fejlesztésre szorul.
Dioxin – Magyarország módosít
A tanácsi ülés előtt a magyar agrárminiszter tárgyalást folytatott John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi politikáért felelős biztossal a németországi dioxinszennyezés miatt hozott magyar intézkedésekről, és megállapodásra jutott a magyar intézkedések felülvizsgálatáról. A biztos szerint ugyanis „aránytalan es szükségtelen” volt a magyar döntés.
A magyar miniszter utóbb brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, garanciának tekinti azokat az intézkedéseket, amelyeket Dalli biztos javasol a hasonló dioxinszennyeződések megelőzésére. „A dioxinbotránnyal kapcsolatos magyar intézkedéseket Magyarország felülvizsgálja, az intézkedésnek azokat az elemeit, amelyek esetleg az EU-jogba ütköznek, módosítja, illetve visszavonja” – jelentette be Fazekas.
A miniszter kijelentette: nagyon fontos, hogy amikor az élelmiszerek biztonságáról beszélünk, akkor ne csak szavakkal, hanem tettekkel is védjük a helyzetet. A jogi szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kiskapukon keresztül áthágni az előírásokat. Egyetértéséről biztosította a német miniszter asszonyt, aki szerint dioxin ügyben a törvény legnagyobb szigorával kell fellépni a felelősök ellen.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy rövid időn belül ez már a harmadik dioxin botrány, ezért is üdvözli a Bizottság javaslatait a hasonló esetek megelőzéséért, hiszen kiemelt cél, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságos és egészséges élelmiszerekhez jussanak.
A kérdéssel kapcsolatban Dalli biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU élelmiszer-biztonsági rendszere működik, nincs szükség külön tagországi ellenintézkedésekre. „Ha a tagállamaink a nemzeti intézkedések útjára lépnek, akkor nagyon nehéz lesz lebeszélni harmadik országokat arról, hogy (ellen) intézkedéseket hozzanak, ne csak Németországgal, hanem Európával, vagyis az összes tagállammal szemben”.
Sertéshúspiac - túlélni a válságot
A miniszterek megvitatták a sertéshúspiac problémáit. A piac egyéves pangását most súlyosbította a németországi dioxinválság. A Bizottság ezért javasolta, hogy az eladhatatlan sertéshúskészleteket tárolják /fagyasszák/, és a költségeket a KAP büdzséjéből finanszírozzák. A miniszterek ezt támogatták, és várhatóan egy héten belül összeülnek a tagországok minisztériumi szakértői a részletek eldöntéséhez.
Forrás: MTI