HANGYA állásfoglalás
a mező,-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban
Szervezetünk Igazgató Tanácsának tagjaival történt egyeztetés alapján - a beérkezett véleményekre építve - a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökéhez küldtük meg állásfoglalásunkat a bizottsági, illetve frakció álláspontban történő érvényesítést kérve. A továbbiakban a levelet teljes terjedelemben közöljük.
Font Sándor úr
elnök
Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
Tisztelt Elnök Úr !
A HANGYA a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979 sz. törvényjavaslat fő irányát üdvözli. Úgy látjuk, a dokumentumban megjelenített intézkedések és az azt segítő intézményrendszer jó alap a földviszonyok új, nemzeti érdekekre épülő szabályzásához. A törvény koncepcionális anyagához megküldött, és a tervezetben nem érvényesített észrevételeinkre ugyanakkor ez úton kívánjuk felhívni a Mezőgazdasági Bizottság figyelmét, hogy a Bizottság és a frakció a végső állásfoglalása során e szempontokat is mérlegelni tudja. Észrevételeinkkel azokra a problémákra koncentrálunk, amelyeket – szervezeteink jelzése alapján - a termelők valódi szövetkezeti összefogásával összefüggésben úgy látunk megfontolásra méltónak, hogy a nemzeti érdekek védelmét a hosszútávú folyamatok figyelembe vételével is biztosítjuk.
1. A térmértékek megállapítása során a földminőség és a művelési ágak szerinti differenciált megközelítést elkerülhetetlennek látjuk. Gazdaságilag és társadalmilag elfogadhatatlan, hogy a tulajdonosi és használati jogok szabályozása nem a föld valódi értékét kifejező mérőszámmal (pl. AK szorozva művelési ág szerinti mutatóval) kerül meghatározásra a törvényjavaslatban. A térmérték határokkal összefüggésben a családi gazdaság 50 ha alá csökkenésének tilalmát a tulajdonnal való rendelkezés indokolatlan korlátozásának véljük, és hiányoljuk az ezzel összefüggő következmények szabályozását is. Aggályosnak véljük azt is , hogy azonos térmérték esetén a foglalkoztatási kötelezettség jelentősen eltér a magánszemélyek és a jogi személyek esetén, utóbbiaknál szakmailag nehezen indokolható mértékben meghatározva.
2. A törvényjavaslatot nem látjuk kellően nyitottnak arra, hogy a családon belüli öröklésen kívül új mezőgazdasági szereplők jelenjenek meg. Az EU-15-ök gyakorlatában már közel fele a gazdálkodóknak részfoglalkozású és ennek jelentős hányada városi lakosokból vált gazdálkodóvá. Így a tervezet a nemzetközi trendekkel ellentétes és a hazai agrárnépesség korösszetétele, valamint szociológiai jellemzői miatt a termőföld nemzeti tulajdonának megőrzése tekintetében kockázatos. Természetesen az esetleges spekulációs szándékok megakadályozása érdekében a megfelelő feltételrendszert is ki kell alakítani.
3. A tulajdonjog helyzetének rendezését mi is kiemelt fontosságúnak tartjuk. Ugyanakkor a mai agrárgazdaságban a használati jog legalább annyira jelentős, ezt mutatják azok a nemzetközi tendenciák, amely szerint egyes nyugat-európai országban az előzőekben említett tendencián túl az is jellemző, hogy már a földterület több, mint a fele bérleti jogviszony mellett kerül hasznosításra. Hazánkban is jelentős e terület aránya, amelyben ugyanakkor sajnálatos módon – éppen a közösségi támogatások megszerzése érdekében - megjelent a spekuláció is. Ezért miközben a kül- és belföldi spekulánsok kiszorítása helyesen kiemelt feladat, ugyanakkor nem indokolt ennek kapcsán éppen a gazdasági fenntarthatóság és versenyképesség érdekében a reális használati jogok túlzott korlátozása. Sajnálatosan a tervezet – szemben a tulajdonjogokkal - nem teszi egyértelművé a hatályba lépés idején érvényben lévő használati jogok további helyzetét. Szervezeteink stabilitása a tagjaik árualapjának tervezhetőségén alapul, ezért a termelői közösségek további sorsa – a bérlemények jelentős aránya következtében – ennek egyértelműsítésén is múlik. Indokoltnak látnánk – holland példa alapján - a bérleti díj időszakonként meghatározott irányárának állami meghatározását is.
4. Vidékfejlesztési szempontokból hiányoljuk, hogy 24.§.(5) bekezdésben nem kerül felsorolásra az, hogy a sorrend megállapításnál előnyt élvezzen az alacsonyabb térmértékkel rendelkező földműves.
5. Végezetül kiemeljük, hogy a koncepcióban foglaltak érvényesülése a földtulajdonosok és földhasználók érdekében akkor válhat teljessé, ha ezt a szabályozást egy korszerű, a hozzáadott értékek megteremtését és hasznának helyben tartását elősegítő üzemszabályozás és termelői tulajdonú feldolgozóipart is magában foglaló szövetkezeti rendszer kiépítésének törvényi feltételei is megteremtődnek.
Kérjük Elnök Urat a javaslataink bizottsági szintű megfontolására és támogatására. Egyetértése esetén a parlamenti eljárásnak megfelelő módosító javaslatok kidolgozására készek vagyunk.
Budapest 2012. november 6.
Visszajelzését várva tisztelettel
Szeremley Béla
elnök