Az Észak-magyaroszági Regionális Kutatásokért Alapítvány LHH Nyári Egyetem keretében 2011. augusztus 22-25. között négynapos konferenciát szervezett Irotán, melynek témája "A felsőoktatás és a kistérségek partnerségi programja" - Miskolci Egyetem és a Szikszói kistérség között. A programon tájékoztató előadást tartott Szeremley Béla a HANGYA elnöke.
Őszi búzából 3,9 millió tonnás, kukoricából 8,1 millió tonna termés várható idén az előzetes becslések szerint.
Az augusztus eleji állapot szerint 923 ezer hektár őszi búzát - ez a termőterületek 97 százaléka - takarítottak be 4.2 tonnás hektáronkénti hozam mellett, szemben a tavalyi országos 3,7 t/ha termésátlaggal. Az őszi búza betakarítható területe 953 ezer hektár, amely közel 59 ezer hektárral kevesebb a tavaly learatott területnél.
Augusztus elsején lépett életbe a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A jogszabályban a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot.
A Magyar Nemzet 2011. július 25-i számában megjelent interjú Szeremley Bélával a HANGYA Együttműködés elnökével:
Hátrálás helyett építkezés és piachódítás
Szeremley Béla a hiányzó kormánydöntésrõl, a Hangya-hagyományról, a kisegérrõl és az elefántról
HANGYA Együttműködés két tagszervezete a ZIKA Szövetkezet és a Nagyhajmási Gazdaszövetkezet (mindkét szövetkezet elismert termelői csoport) - amelyek hazánk nyúltermelésének közel felét adják tagjaik személyes közreműködésével - országos foglalkoztatási mintaprojektet készítettek, a vidék felzárkóztatása, a falusi közösségépítés és a esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.
Négymilliárd forintnyi nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők. A rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be.
Korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatóak, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik.
Elefántvadászatra készül a HANGYA
„A nemzetközi viszonylatban ma is korszerűnek mondható vállalkozási kultúránk alappilléreit, amelyen nemzeti versenyképességünk növelésének igénye alapul, őseink több, mint száz évre visszamenőleg megteremtették. Jelen fejlődésünkhöz nélkülözhetetlen a múltra való visszatekintés, az ebből a gazdag történelmi örökségből való táplálkozás, hogy kialakulhasson az eddigi liberális gazdaságpolitikával szakító új típusú összefogás, ami új struktúrát épít gazdaságban és társadalomban egyaránt. A Nemzeti Vidékstratégiában elkészült egy olyan program, amelynek egyik kiemelkedően fontos elemét vélhetően a HANGYA - típusú szövetkezés országos hálózatának kiépítése fogja adni” – mondja Szeremley Béla, a Hangya Szövetkezeti Együttműködés elnöke.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 100 millió forintos támogatást nyújt az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget biztosító kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok részére. Újdonság, hogy az idén már azok a termeltetők is igényelhetik a támogatást, akik vágómarha-tartó gazdálkodókkal szerződnek.
Az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken a támogatható mikrovállalkozások körét a pálinkafőzdékre is ki fogják terjeszteni – közölte V. Német Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Hozzátette: így a pálinkafőzdék is hozzájuthatnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program mikrovállalkozásokat segítő forrásaihoz. Ez maximum 35 millió forintot jelent, 60-65 százalékos támogatásintenzitás mellett. Jelezte: a pálinkafőzés ösztönzése nemcsak a hagyományok továbbélését jelenti, hanem munkahelyteremtő erő is egyben, példaként említette a gyümölcstermelést. A minőségi gyümölcs pedig nélkülözhetetlen kelléke a jó pálinkának.
Születőben az élelmiszerlánc biztonságának új intézményei. Napjaink egyre gyakrabban jelentkező és egyre súlyosabb következményekkel járó élelmiszerbotrányai vezetnek el ahhoz a felismeréshez, hogy az élelmezési és élelmiszerbiztonság a nemzetek biztonságának alapeleme. A korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap tehát agrár- és élelmiszergazdaságunk súlyos válsága. Ez jelentős részben arra vezethető vissza, hogy az élelmiszerlánc különböző szintjei (termelés, feldolgozás, értékesítés) közti szerves kapcsolatok megszakadtak.