Minőségi Élelmiszer Konferencia Brüsszel, 2007. Február 5-6.

A konferencia konklúziói

  1. Az EU szabványok betartásával piacra kerülő élelmiszerek a legjobbak közé sorolhatók a világon
    • Az EU-ban gyártott élelmiszerek megfelelnek a szigorú biztonsági és higiéniai feltételrendszernek,
    • Az EU termelői következetesen ragaszkodnak a meghatározott állatjóléti, környezetvédelmi és munkafeltételi normákhoz,
    • Az EU minőségi címke jelzi a termék megfelelését az EU normáihoz, illetve jelezheti az attól való pozitív irányban való eltérését is.
  2. Gazdaság-politikai evidenciának tekinthető, hogy egy adott minőségi szabvány
    • Kulcspiacokra való bejutást jelent a termelőknek,
    • Hatékonyan tájékoztatja a fogyasztót a termék minőségével, eredetével, állatjóléti megfelelésével, stb. kapcsolatban,
    • Emeli az adott farm hatékonysági mutatóit,
    • Pozitív hatással van a vidékfejlesztésre, (kultúra, tradíciók, túrizmus, stb.)
    • Csökkentheti a fajlagos költségeket a kínálati láncon keresztül, a vertikális integrációkban,
    • Hozzáadott értéket jelent a termékhez,
    • Akkor tud leghatékonyabban működni, amikor a rendszert adekvát marketing menedzsment támogatja.
  3. Mindemellett sok aggály is megfogalmazódott a minőségi rendszerekkel kapcsolatban
    • Felléphetnek komoly duplikatív adminisztrációs költségek,
    • Exportőrök nehézségei a harmadik országok áruival kapcsolatban, (szabványoknak való megfelelés),
    • Az érintett csoportok aggályai a minőségi rendszer átláthatóságát illetően.
  4. Nagymértékű és duplikatív adminisztratív költségek és akadályok
    • Alapvető harmonizáció, és minimum kritériumrendszer felállítása elkerülhetetlen a külön-külön működő minőségi rendszerek között, elkerülendő a költségek hatványozódását,
    • Végső cél akár egy teljesen egységes EU rendszer lehet, melyben a nemzeti rendszerek megtartanák identitásukat,
    • Ezen közös rendszer kifejlesztésében elengedhetetlen a termelők aktív részvétele, és szerepvállalása.
  5. Verseny és akadályok az egységes piac működésében
    • A Tagállamok hatóságainak és a Bizottságnak együttesen kell biztosítania az egységes piac működését, megakadályozva a mindenkori piaci dominanciák kialakulásának lehetőségét,
    • A túlpozícionált kereskedelmi láncok csökkentik a termelők előnyeit és hasznát.
  6. Exportőrök nehézségei a harmadik országok vonatkozásában
    • A pontosan meghatározott szabványok szenti import a harmadik országokból javíthatja a termelési hatékonyságot, és népszerűsítheti a jó agrártechnológiai gyakorlatot,
    • Azonban:
      • Csak a legjobb termelési egységek jogosultak a "bizonyítványra", a gyengébbeket ki kell zárni ebből,
      • A minőségi rendszerek nem képviselhetnek olyan kereskedelmi akadályokat, mely esetlegesen egy vesztes panelt is eredményezhet a WTO-ban,
      • A fejlődő országok szereplőit is be kell vonni a rendszerek kialakításába,
  7. Átláthatóság
    • Az átláthatóság biztosítása és fejlesztése minden lehetséges eszköz igénybevételével.