Kormányzati döntés a földmoratórium meghosszabbításának benyújtásáról

 

A kormány a 2010. szeptember 1.-i ülésén elfogadta azt a részletes indoklást, amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg. A moratórium fenntartására a többi között azért van szükség, mert Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet és irreálisan nagy kereslet támadna a magyar földek iránt.

A vidékfejlesztési miniszter az elmúlt hónapokban szinte minden hivatalos találkozóján tárgyalt a kérdésről az ügyben kompetens külföldi szakpolitikusokkal, köztük az unió illetékes főbiztosával is. A magyar törekvéseket támogatja Franciaország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint a V4-országok is.

A miniszter nyilatkozata szerint a magyar termőföld tulajdonának kérdésköre mindenkit érint, függetlenül attól, hogy kapcsolatban van-e a mezőgazdasággal vagy sem, ezért az nemzeti ügy. Magyarország szeretné, ha a külföldiek földvásárlási tilalmát az EU meghosszabbítaná 2014. április 30-áig, hogy ne lehessen spekulációs céllal földekhez jutni. Jelenleg ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország egy korlátozásoktól mentes földpiaci nyitás esetén olyan spekulatív földvásárlási célpont lenne, amely alapvetően sértené nemzeti érdekeinket, és jelentős társadalmi-politikai feszültséget gerjesztene.

A döntést - várhatóan még ebben az évben- a Bizottság biztosainak a kollégiuma hozza meg.

Annak érdekében, hogy a magyar termőföld hosszú távon a magyar gazdálkodók érdekeit szolgálhassa, új birtokpolitikai koncepciót kíván létrehozni a kormányzat, amely a húsz évre tervezett agrárprogram részét képezi. Ez határozott irányt jelöl ki a magyar mezőgazdaság számára.

E koncepció részeként a tárca módosította a földtörvényt úgy, hogy az államot minden földügylet során elővásárlási jog illesse meg. A törvény 2010. szeptember 1.-én lépett hatályba, de sem a vevőnek, sem az eladónak nem jelent többletterhet a jogszabályváltozás. Ugyancsak 2010. szeptember 1.-én jött létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, melynek élére Sebestyén Róbertet nevezték ki. Az intézmény célja rendet tenni az állami földvagyon felmérésében, és az, hogy minden állami földnek legyen gazdája, minél több munkahelyet teremtve az országban.